Sokat álmodoztam róla, hogy egyszer majd lesz egy fehér bundás kis kutyám, és addig-addig emlegettem ezt, amíg 2018 Novemberének egy szürke estéjén két jóbarátom le nem pottyantotta Totót a küszöbömre, hogy:  „Meglepetés!”

Így került Totó az életembe, és ette be magát a hétköznapjaimba gyorsan, puhán, a maga természetességével.

Ő az én szeretetteljes, hű társam jóban-rosszban. Mert ugye “lehet élni kutya nélkül, csak nem érdemes”.