Leírás
Ajánló:
A babák első évének fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni – sokan és sokféleképpen foglalkoznak is vele.
De mi a helyzet az anyukák első egy évével? Hogyan birkóznak meg a megváltozott élethelyzettel, feladattal, saját testükkel, a hullámzó hormonokkal és az őket folyamatosan új kihívások elé állító, növekvő, fejlődő kis emberrel?
Milyen helyzetekkel találkoznak, amire senki nem készítette fel őket? Hogyan oldják meg a hirtelen lehetetlennek tűnő, hétköznapi apróságokat? Hogyan tanulnak bele az új szerepbe és felelősségbe?
Sipos Anna könyve – a saját történetein és rajzain keresztül – abban próbál segíteni, hogy egy újszülött anyuka érezhesse: nincs egyedül. Ami vele történik, az a szíve alól indult, megismételhetetlen és csodálatos utazás. Az Újszülött anyukák: mesekönyv szülőknek. Ebben a témában új műfajt teremt – a rövid, találó szövegeket színes illusztrációk kísérik. Minden kismama és kisgyermekes szülő könyvespolcán ott a helye!
Írta: Varga Júlia
A szerző előszava:
Ez a könyv arról szól, hogyan született meg bennem az anyaság gondolata, majd hogyan született meg a kisfiam, és mit hozott az a bizonyos első év.
Az anyaságról és az anyukák helyzetéről nem lehet eleget beszélni – hiszen még mindig sokszor egyedül, elszigetelten kell megbirkózni ezzel a semmihez sem hasonlítható, csodás és hihetetlen, bonyolult, mégis magától értetődő időszakkal és annak lelki, mentális és fizikai kihívásaival.
Rengeteg olyan pillanat volt – és van a mai napig –, amikor arra gondolok: ezeken tényleg minden anyuka keresztülment? Ők hogy bírták? És nekem erről miért nem szólt senki?!
Mi, „újszülött anyukák” történeteken keresztül kerülünk közel egymáshoz, a másik ember valóságához, és sokszor a saját valóságunkhoz is. Felismerni, hogy egy másik ember hasonló dolgokon megy keresztül, mint én, rettenetesen felszabadító tud lenni. Hiszen rájövök, hogy nem vagyok egyedül, íme, rengetegen vagyunk hasonló megélésekkel, hasonló kihívásokkal. Ez különösen igaz az anyaságra.
Ez itt az én történetem, ami egyedien átlagos és átlagosan egyedi. Minden vágyam, hogy amikor ezt a könyvet olvasod, akkor több elfogadással és szeretettel tudj a saját történetedre tekinteni.
Írta: Sipos Anna


Bianka –
Egyszerre könnyed és mély, szórakoztató és megérintő. Már óvodába és iskolába járnak a gyerekeim, mégis tűpontosan hozta vissza nekem az első év kihívásait. Igazán különleges könyv született erről a megismételhetetlen időszakról! Minden friss anyukának kötelezővé tenném. Az illusztrációk is fantasztikusak!
Tóthné Földes Brigitta –
Most 4 hónapos a kisbabám, ugyanezeken a dolgokon megyek keresztül, mint amik a könyvben megjelennek. Annyira jó érezni, hogy nem vagyok egyedül ezekkel az élményekkel, és az egyszerű, vicces leírás, meg a csodás rajzok tényleg igazán szerethetővé teszik ezt az utat. A sorok és a rajzok mögött ott lapul az a megnyugtató érzés is, hogy az anyukák között van egy láthatatlan szoros kapocs, mert képesek megérteni egymást.
Nikolett –
Van szerencsém barátnőmnek nevezni a szerzőt. Mikor megszületett az én kisbabám, nagyon fontos támaszom volt, pont úgy, ahogy ez a könyv teszi: meghallgat, megért, és a saját történetét elmesélve képes megszerettetni a legnehezebb pillanatokat is. Őszinte és megnevettet. Puhán átöleli a világ összes anyukáját, és közben arra ösztönöz, hogy én is megtanuljam szeretni magamat, és ezt a nagyon nehéz időszakot a szülés után.
Kiss Andrea (megerősített tulajdonos) –
Formabontó ötlet a szülőknek szánt mesekönyv! Igazán találó jelenetek, fantasztikus rajzok, humoros szövegek. Gratulálok a szerzőnek!
Niki (megerősített tulajdonos) –
Tudod, hogy nem vagy egyedül, hogy nem csak neked nehéz egy kisbaba megérkezése, nem csak te iszod hidegen a kávét és állsz tanácstalanul miután kiolvastad az internetet, hogy na most mi lesz. Tudod, hogy a káosz, könnyek, kétségbeesés mellett ott van a mérhetetlen szeretet, a sok örömteli pillanat a nagy kacagások és a mindent elsöprő boldogság. Ezt a könyvet lapozgatva, gyönyörködve a frappáns és vicces illusztrációkban, nem csak tudni fogod, hanem érezni teljes szívvel. Szeretettel ajánlom minden anyukának!
Júlia –
Őszinte, bevállalós, vicces és elgondolkodtató – a könyv legnagyobb erénye, hogy könnyed kedvességgel beszél a nehézségekről és a kis sikerekről egyaránt. Olyan olvasmány, amit egy elhavazott az anyuka is kézbe kaphat pár percre, hogy azt érezze: nincs egyedül azzal, amin keresztül megy. Várjuk a folytatást!
Dobrova Bea –
Nagyon megható és egyben megtisztelő, hogy fontos szereplő lehetek ebben a könyvben! Mostanában sokat foglalkozom a saját anyaságommal, az anyasággal, mint „intézménnyel”, hogy ez milyen nehéz egy patriarchális társadalomban, hogy megéljük az anyaságot, de le tudjuk vetkőzni a ránk erőltetett anya szerepet és sorsot. Annyira beleillet minden ezekbe a gondolatokba, amit mesélsz a könyvedben. Egy képpel tudom elmesélni, hogy milyen volt nekem olvasni. Ül egy anya sírva a kisbabájával a kezében. Ő maga szürke, fekete, fehér. Mellette ül egy másik anyuka egy nagyobb gyerekkel az ölében, akit már nem kell tartania, ő már színes és a két kezével magasba lendít egy szép és nagyon színes patchwork takarót, olyat, amin a kis képeken mind-mind anyák vannak és a takaró ívéből látszik, hogy az majd visszahull, beteríti, beborítja mindkettejüket gyerekestül. Ez a puha takaró a könyved nekem.
Viki (megerősített tulajdonos) –
Kedves, szeretettel teli könyv. Pont olyan balzsam az anyai léleknek, amit bármikor jólesik elővenni. És a grafika egyszerűen fantasztikus!
Emellett nem elhanyagolható, hogy a mérete és terjedelme miatt, egy anyának is könnyű elolvasni. 🙂
Dávid –
Olvasva a könyvet újszülött apukaként több ponton megjelent az én élményem. Jó volt a könyv mentén újra megélni a sok jót ami mostanság az én csaladom életében történt, reflektalni a nehézségekre ami ért minket.
Megérintett több ponton is.
Balogh-Kovács Márti (megerősített tulajdonos) –
Nagyon köszönöm Neked ezt a könyvet…hogy megírtad annyi anya annyi fontos történetét, érzését. Pedig de sok tabu van még mindig az anyaság körül: nehéz nem lehet, csak boldog. Pedig a sok örömteli pillanat között folyton ott van a kihívás, a feladat, a készenlét, az aggodalom, a bizonytalanság, a sok kétség és a testi-lelki kimerülés. Te ezt mind megírtad. Őszintén, tisztán, olykor meghatóan. Eszembe jutottak saját szerencsétlenségeim is…Van, amin már mosolyogni tudok, van, ami még ma is súlyos teher. Könnyebb, ha tudom, nem én rontom el, mások is küzdenek. Egyszerűen ilyen anyának lenni. Újjászületünk. Minden nap. Micsoda erő lakozik az anyákban! ❤ Köszönöm, hogy megírtad, megrajzoltad, hogy ismerhetlek 🙂